27.

Előzetesen had szedjem össze a mandulaműtét javaslatait:

• mandula körüli tályog utáni állapot
• ha a szervezetben gócként szerepel
• egyéb krónikus gyulladás, vagy oly gyakori akut gyulladás, mely az anamnaesisben szerepel és kitenyésztés utáni célzott kezeléssel sem szűntethető meg.

Mi történt?
A rokon egészséges, ez év telén volt egy enyhe influenzája. Néhány hete szárad és kapar a torka, láza nem volt. Bement a megyei kórház gégészeti ambulanciájára. Az egyik idős vezető orvosnő vizsgálta meg, és diagnózis nélkül, egyetlen rápillantásra ( nem történt meg a mandula megnyomása sem, mely a gennyürülést hivatott ellenőrizni) közölte, hogy ezt a mandulát ki kell venni. Többszörös visszakérdezés után sem volt hajlandó további információt adni arról, hogy miért jutott erre a megállapitásra, miért nem lehet először valamiféle gyógyszeres kezelést megpróbálni ( sem antibiotikus kezelés, sem allergiagátlás, sem helyi ecsetelés, sem leoltás és bakt tenyésztés nem történt), ellenben 5 azaz öt alkalommal kérdezte meg, ki a választott orvosa, mert ha még nincs, ez esetben majd ő elvégzi a műtétet. Szó szót követett, de a további orvosi felvilágositás hiányában a végül is a rokonom eljött.
Kérdéseim:
Nincs a műtétnek kockázata, hogy első választandó beavatkozás legyen?
Kinek ellenérdeke az számitógépes összeköttetés? Netán kiderülne, hogy nincs kellő anamnaesis?
Ki ellenőrzi a szakmai protokolokat, hogy a kellő indikáció betartásra került? Vagy úgy is mindegy, hiszen az összefüggések láthatóságának hiányában úgy is az kerül a kórlapra, amit akarnak? Hol élünk egyáltalán? Még nincsenek is piaci viszonyok, és máris azt csinálnak a beteggel, ami nekik jobban jövedelmez? Ez már sajnos túlmutat az egyszerü parasolvencia kérdésén! Itt már nem egyszerűen kizsarolt pénzől van szó, hanem még mellé olyan felesleges beavatkozás indikálásáról, amire még csak szakmai indok sincs! Már meg sem merem fogalmazni, hogy ez milyen jogi visszásság!
Előre felhívom a válaszolni szándékozók figyelmét, hogy nem szeretném ha azzal jönnének, hogy miért nem ment másik orvshoz, vagy miért nem tett bejelentést az illető felettesénél, egyrészt mert minden orvost a tisztességes munkájáért fizetnek (jelen esetben nem mentség hogy mennyire!) tehát ezt játékot nem tudom elfogadni, hiszen az ilyen embernek nincs helye a gyógyítók között, nem hogy ezért még fizetést is kap. Másrészt tudjuk nagyon jól, hogy a beteg hiába is ugrál (főleg ha ellátást szeretne!) hozzá nem értése miatt, az esetleges vizsgálat során úgyis olyan anamnaesist kanyarít a tisztelt független szakértő, hogy lazán kimossa a vétő orvost. Mert ugyan miért is ne tenné? Hiszen csak nem hagy pácban egy kollegát? Vagy csak abban a szélsőséges esetben, amikor már egy írástudatlan számára is egyértelmü a vétség! Nincs rend, és nem is lesz! Ezekhez a bajokhoz képest, a hálapénz problémája, csak egy gyenge lufi. De sem ez, sem az, nem fog megszünni sem a piac által, sem a jobb bérezéssel. Ezért nem is kell azon csodálkozni, ha ismételten azt mondom, hogy csak is a szankcionálás lehet célravezető. ( szakmai és korrupciós vétkekért egyaránt )

Szomorúan, üdvözlettel,
Béla